Kórházba került Jean-Marie Le Pen
Kórházba került Jean-Marie Le Pen, a francia radikális jobboldali Nemzeti Front alapítója - jelentette a helyi média szombaton késő este.
Kórházba került Jean-Marie Le Pen, a francia radikális jobboldali Nemzeti Front alapítója - jelentette a helyi média szombaton késő este.
Marine Le Pen, Franciaország jelenleg legerősebb ellenzéki vezetője egy interjú során kijelentette, semmi jó nem származhat sem Oroszország, sem Ukrajna győzelméből. A szélsőjobboldali vezető ennek fényében az azonnali békét javasolja a háborúzó feleknek – írta meg a El País.
Jordan Bardellát választotta meg új elnökének a francia szuverenista jobboldali Nemzeti Tömörülés szombati kongresszusán.
Rasszista bekiabálás miatt csütörtökön felfüggesztette a francia nemzetgyűlésben az elnök az azonnali kérdések óráját, miután a jelenet hangos felháborodást váltott ki a képviselők többsége részéről.
Elszenvedte első vereségét a kisebbségbe szorult francia kormány a nemzetgyűlésben, miután szerdára virradóra az ellenzéki pártok közösen megakadályozták a koronavírus elleni törvénytervezet kulcsjavaslatának elfogadását.
Emmanuel Macron francia államfő folytatta szerdán a konzultációkat a parlamenti pártok vezetőivel a nemzetgyűlési választások eredménye miatt kialakult politikai patthelyzet feloldására. Az elnök által előző nap fogadott pártvezetők többsége visszautasította egy nemzeti egységkormány lehetőségét.
A Nemzeti Tömörülés az elmúlt 36 évben nem ért el annyira jó eredményt a francia törvényhozási választásokon, mint vasárnap. A francia Le Monde beszámolója szerint Marine Le Pen átengedi a párt vezetését, hogy a parlamenti munkára tudjon koncentrálni.
Emmanuel Macron francia elnök pártja és centrista szövetségeseinek Együtt! elnevezésű koalíciója az élen végzett a francia törvényhozási választások második fordulójában, de elvesztette az abszolút többséget a nemzetgyűlésben - derül ki a francia belügyminisztérium hétfőre virradóra közzétett hivatalos végeredményéből.
Ma rendezik a francia nemzetgyűlési választás második fordulóját, amely eldönti, hogy mennyire lesz könnyű Emmanuel Macron elnök nemrég megkezdett újabb ötéves ciklusa. A parlamenti többség megszerzése ugyanis szükséges feltétele annak, hogy a mindenkori államfő képes legyen megvalósítani programját. Ellenkező esetben politikai alkukra kényszerülhet, amely jelentősen megnehezítheti az ország vezetését. Szélsőséges esetben pedig az is elképzelhető, hogy az ellenzék soraiból kell miniszterelnököt kineveznie – azaz társbérlet alakul ki –, amely minden francia államfő rémálma. Jóllehet Macron pártjának így is jó esélye van megnyerni a választást, 25 év után először fordulhat elő, hogy a parlamenti többség elérése valódi kihívást jelent majd a francia elnök pártja számára.
Rekordalacsony részvétel mellett Emmanuel Macron államfő és centrista szövetségesei Ensemble! (Együtt!) elnevezésű koalíciója a szavazatok 25,75 százalékával az élen végzett a francia nemzetgyűlési választások első fordulójában, de alig 21 442 vokssal előzte meg a Jean-Luc Mélenchon által vezetett baloldali összefogást (NUPES), amely 25,66 százalékos támogatottságot szerzett – derül ki a francia belügyminisztérium által hétfőn közzétett hivatalos végeredményből.
Áprilisban elnökválasztást tartottak Franciaországban, amelyet a 2017 óta hivatalban lévő államfő, Emmanuel Macron nyert meg populista ellenfelével, Marine Le Pennel szemben. A frissen újraválasztott elnök azonban nem dőlhetett hátra, hiszen júniusban tartják a nemzetgyűlési választásokat, amelynek ma van az első fordulója. A nemzetgyűlési választást gyakran nevezik az elnökválasztás harmadik fordulójának is, hiszen ennek eredményétől függ, hogy az elnök mekkora mozgásteret kap elképzeléseinek megvalósítására. Ha ugyanis Macron pártja a vártnál rosszabbul szerepel és az ellenzék győzedelmeskedik, könnyen elképzelhető az úgynevezett társbérleti rendszer, amelyben a végrehajtó hatalmat meg kell osztani a más politikai oldalról érkező államfő és kormányfő között. A közvélemény-kutatások eddig ugyan Macron győzelmét valószínűsítették, a mostani voksoláson egységesen induló baloldal azonban könnyen keresztülhúzhatja az elnök terveit.
Megkezdődött vasárnap reggel Franciaországban a kétfordulós nemzetgyűlési választások első fordulója, mintegy 48 millió választópolgár a parlament alsóházának 577 képviselőjét választja meg öt évre. A voksolás legfőbb tétje, hogy az április 24-én öt évre újraválasztott Emmanuel Macron államfő pártja meg tudja-e őrizni az abszolút többségét az alsóházban, ami elengedhetetlen lenne a tervezett reformok végrehajtásához.
Újraválasztásának estéjén Emmanuel Macron legnagyobb bosszúságára az Eiffel-torony fényei az ő kifejezett kérése dacára sem ragyogtak fel a győzelmi beszéd alatt: a franciák által „Vashölgyként” emlegetett látványosság sötétségbe burkolózva szemlélte a diadalt. Az ünneplés egyébként is feltűnően kurtára és visszafogottra sikeredett. De nem a kampány utolsó heteiben amúgy is náthaszintre lefokozott járványhelyzet okán, s nem is az elnök-elnökjelölt energiáit instagramképeken láthatóan lefoglaló ukrán háború miatt. Hanem mert eluralkodott a hangulat, miszerint újfent megválasztása egyrészt „jobb híján” alapon történt, másrészt bizonytalanságok tömegének nyitánya. S mert azok a folyamatok, amelyek első mandátumának két nagy, belső eredőjű eseményéhez – a sárgamellényesek tüntetéseihez és Samuel Paty középiskolai tanár lefejezéséhez – vezettek, továbbra is időzített bombaként ketyegnek Franciaország alatt.
Emmanuel Macronnak sikerült megnyernie a francia elnökválasztást, így húsz év után ő az első francia államfő, aki képes volt egy második mandátumot szerezni. Macron eddigi elnökségét számos válság kísérte, mint a sárgamellényes tüntetések, a koronavírus-járvány vagy az ukrajnai háború. Bár ellenfele, Marine Le Pen képes volt jelentősen növelni táborát, Macron magabiztos győzelmet aratott, amely lehetővé teheti számára, hogy megvalósítsa ambiciózus elképzeléseit Franciaországban és Európában egyaránt. Ennek sikere azonban függ egyrészt a júniusban esedékes francia nemzetgyűlési választások eredményétől, másrészt pedig attól, hogy mennyiben lesz képes Macron meggyőzni az európai tagállamokat elképzeléseinek támogatásáról.
Az előrejelzések szerint kényelmes többséggel, mintegy 58–42 arányban győzött Emmanuel Macron francia elnök az elnökválasztás második fordulójában, vereséget mérve a jobboldali radikális Marine Le Penre. A két politikus 2017 után másodszorra mérkőzött meg, annak idején ugyanakkor sokkal nagyobb különbséggel, mintegy kétharmad–egyharmad arányban győzött Macron. Bár az első forduló után csak kis különbséget mértek a közvéleménykutatók a két jelölt között, Macron egyre jobban elhúzott riválisa mellett, és végül meggyőző fölénnyel biztosította helyét az Élysée-palotában. Marine Le Pen elismerte vereségét, de azt mondta, nem vonul vissza, hanem a júniusban esedékes nemzetgyűlési választásokra készül. Ugyanígy tesz a baloldali radikális Jean-Luc Mélenchon is, aki az első fordulóban kis különbséggel, de harmadik lett Macron és Le Pen mögött.
A francia elnökválasztást Emmanuel Macronnal szemben 2017 után másodszorra elvesztő Marine Le Pen az eredmények ismeretében azt mondta, nem vonul vissza.
Előrejelzések szerint Macron kényelmes fölénnyel, 58,2–57,6 százalék körüli arányban legyőzte ellenfelét, Marine Le Pent a francia elnökválasztás második fordulójában.
A belga média szerint a felmérések szerint Macron vezet a francia választásokon - számolt be a Sky News.
A szélsőjobboldali Marine Le Pen a két jelölt közül elsőként adta le ma szavazatát az észak-franciaországi Henin-Beaumontban. Emmanuel Macron Le Touquet városában szavazott - számolt be a brit Sky News.
Emmanuel Macron üdvözölte a szavazókat, kezet fogott velük, és még egy kisbabát is kezébe adtak, amikor a szavazóhelyiségébe utazott. A francia elnök ezzel megsérthette a francia választási szabályokat - számolt be a brit Sky News.
Az önkéntes banki THM-plafon véget ért, de a kötelező kamatstop folytatódik.
Még mindig nagyon kiszámíthatatlan az állapota a védelmi miniszter szerint.
Nagyobb összeget is ki tudnának fizetni - mondja a bíró.
Kisebb "koccanások" ugyanis néha előfordulnak.
Friss híreink vasárnap a konfliktusban.
A szintetikus kövek mindent felforgatnak.
Podcastunkban az ún. spear phishing támadásokról beszélgettünk.
Szinte katasztrofálisra sikerült az első elnökjelölti vita az amerikai baloldal számára.